„Csak ennyi!”- Reggeli coaching a Kaptárban

A Kaptárban már harmadik alkalommal randevúztunk reggel a coachinggal.

Ma Erős Ilával és a Gestalt coachinggal ismerkedtünk meg.

Azon túl, hogy ezek mindig inspiráló, feltöltő alkalmak, szakmailag is fejlődhetünk.

Ma Ila akvárium ülését (egy önként vállalkozó beül a témájával és a coach-csal a csoport elé és így dolgoznak) látva, letisztult bennem coach létem összes megélése és tudása.

Öröm volt itt is hallanom, amit az erőszakmentes kommunikációs tréningen már annyiszor, hogy ha én nem vagyok rendben, ha az én szükségleteim nincsenek kielégülve, nem tudok teljes figyelmemmel a másik felé fordulni. Bármelyik oldalon és bármelyik szerepben ülök is.

Fontos, hogy én is, mint coach, beszéljek arról, hogy bennem mi zajlik, engem mi zavar, vagy okoz örömet, mert ez segítségére van az ügyfelemnek is. Ezáltal úgy tudok benne lenni a folyamatban, hogy magamat is vizsgálom, az ügyfélre is figyelek és a kettőnk közötti áramlásra is.

Fontos a csend. Aranyat ér és a barátunk!

Egyik résztvevő osztotta meg a záró körben, hogy sokan mondják, hogy a coaching „csak ennyi”, ülsz és kérdezel és hallgatsz? És valóban a legtöbbünknek pontosan „csak ennyire” van szüksége. Erre az odafigyelésre és meghallgatásra, hogy közelebb kerüljön a mélyre eltemetett megoldásához.

Hálás vagyok Ilának és a többi részt vevőnek, mert megerősítést, „aha”-élményt, összekapcsolódást kaptam a mai reggelen.

Hatása még mindig tart!

Jó szívvel ajánlom minden coaching iránt érdeklődőnek ezeket a reggeliket!

{Szerzői jog által védett saját tartalom. Szerző: Gillich-Csikós Andrea Judit}

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .