A kérdés, mint lehetőség az oldás folyamatában

Az alábbi cikk a Magyarországi Kineziológusok Szövetségében februárban tartott előadásom kivonata.

Bár vannak benne speciális elemek, úgy érzem minden segítő szakmában dolgozónak hasznos lehet ez az összefoglaló.

A kérdés, mint lehetőség az oldás folyamatában;Jobb-Bal polaritás korrekció

 

„Van még valami probléma?”              

„Milyen problémákat tud még hozni?”

 

„Kérdezni mindenki tud” ez így is van, ugyanakkor, mint a fenti példa is mutatja nem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan.

Arról nem is beszélve, hogy aki kineziológiai módszerrel dolgozik, keveset beszélteti a klienst, hiszen a két agyfélteke összehangolt válaszát szeretné megismerni az izomtesztelés segítségével. A beszéd pedig a BAL agyféltekés tevékenység és nem emlékszik a „teljes igazságra”.

Azért választottam mégis ezt a témát, mert hiszem, hogy a jól feltett kérdések és az értő figyelem sokkal mélyebben fel tudják tárni a kliens ügyét, így hamarabb megtalálja válaszait a témájában.

Három pontot érintek:

  1. Kérdések általában
  2. Meghallgatás művészete
  3. Jobb-Bal polaritás korrekció, ahol a legtöbbet kérdezhetünk

A kérdezés tudománya a vérünkben van. Gyermekként ezzel őrjítettük meg a szüleinket, illetve minket a saját gyermekeink.

„Ez mi ez?”  „De miért?” „Mikor érünk oda?”- ugye ismerős?

A kérdezés elsődleges célja tehát hogy információhoz jussunk.

Szakemberként pedig hogy létrehozhassuk a TUDATOSSÁGOT és a FELELŐSSÉGVÁLLALÁST illetve segítségükkel meggyőződhetünk arról, hogy a kliens birtokában van a válasznak.

A kérdezés értéke, hogy segítségével megismerhetjük külső és belső világunkat, meghallhatjuk az igazi választ.

A kérdés gondolkodásra ösztönöz, érzelmeket vált ki, tettekhez vezet, feszültséget és problémát idéz elő és újabb kérdést szül.

Ezek fényében vajon van-e olyan, hogy „jó” és „rossz” kérdés?

Véleményem szerint minden kérdés jó. Csak lehet, hogy nem mindig ott van a helye, ahol mi feltettük.

Szakemberként kerülendő kérdésekről beszélhetünk.

Ilyenek lehetnek, például amelyek nem adnak pluszt a beszélgetéshez. Tagadó formában tesszük fel őket. Az egyszerre túl sok kérdés is megterhelő a kliensnek és nekünk is, mert nem tudjuk kihámozni az igazi választ. A kétértelmű és a védekező, minősített kérdéseket pedig mindenképp hagyjuk el.

Például „ Bocsáss meg h megkérdezem, de…; lehet, hogy megsértődsz, de…”, tegyük fel úgy a kérdést, hogy ne kelljen bocsánatot kérni miatta.

A kérdéseknek négy nagyobb csoportja van és ezen belül számtalan variáció lehetséges.

Ezek közül a nyitott értelmű zárt kérdés-csoportot szeretném kiemelni, mert talán ezt használjuk leggyakrabban a kliensekkel.

A nyitott értelmű zárt kérdések jellemzője, hogy egy dologra koncentrálnak és leszűkítik a beszélgetést. Ezáltal kevés az esély az elkalandozásra.

Kutatást, vizsgálatot igénylő folyamat során használatosak.

Sok kérdőszavas(mi, ki, mikor, hol) kérdést tartalmaznak, amelyekre  igen, nem vagy konkrét adat a válasz. Veszélye, ha túl gyakran használjuk, elveszhetünk a részletekben.

Milyen célt szolgálnak a kérdések az oldás folyamatában?

A legfontosabb, hogy találkozáskor oldják a feszültséget és bizalmat építenek.

Segítségükkel pontosabban, mélyebben tudjuk feltárni az ügyet.

Rávilágíthatnak a valódi problémára és így pontosabban meghatározható az oldás célja.

Erősítik a TUDATOSSÁGOT és a FELELŐSSÉGVÁLLALÁST.

Az oldás végén könnyebben összegezhetjük a történteket

Fontos a pontos fogalmazás, hogy megvalósuljon a kliens által vezetett oldás.

Pl. Gondoltál már arra, hogy….. Kérdésben a saját véleményünk, tanácsunk lehet.

A kérdezés technikáján túl van egy sokkal fontosabb dolog, hogy halljuk vagy meghalljuk a választ.

A hallás fizikailag meglévő képességünk a meghallás, meghallgatás képessége azonban tanulható.

A meghallgatás által a szavakon túl is információhoz juthatunk. Fontos a tudatosság és hogy jelen legyünk a beszélgetésben. Hiszen biztosan előfordult már veled is, hogy gondolatban már a következő kérdést fogalmaztad.

A leggyakrabban előforduló meghallgatási bakik a teljesség igénye nélkül:

  • félbeszakítjuk a választ
  •  Semmibe vesszük a választ
  •  Másra figyelünk, pl. teszünk-veszünk vagy már a következő kérdést fogalmazzuk
  •  Faképnél hagyjuk a válaszadót
  •  Megismételjük a kérdést (mert annyira elkalandoztunk, hogy nem hallottuk a választ)
  •  Félreértelmezzük a választ

A kineziológia One Brain ágában van egy olyan korrekció, ahol különösen nagy hasznát vesszük a kérdéseknek és a kreativitásunknak. Ez a Jobb-Bal polaritás korrekció.

Személyes kedvencem, többek között azért, mert amikor tanultam a módszert, testközelből tapasztalhattam meg az erejét, hiszen én voltam, akin a tanárom bemutatta.

Mi is az ügy, amire ez a korrekció a válasz.

Megtagadjuk a kreativitásunkat, nem látjuk kreatív énünk által felkínált lehetőségeket.

Ez a lábak hosszának különbségében nyilvánul meg.

  • Hosszabb JOBB láb: nincs választásom, mindent megtettem, hogy a lehető legjobbat hozzam ki a helyzetből
  • Hosszabb BAL láb: traumatikus helyzettel vagy kapcsolattal összefüggő megtagadott választás

Az igazi konfliktus mindig belül van és a hallgatás Sértődöttséget takar.

A BESZÉD segíti a blokkok oldódását a fizikai korrekcióval együtt.

Az itt érintett témák intimek és mélyek. Lehet, hogy a kliensünk most beszél ezekről a dolgokról először.

Ebben a korrekciós helyzetben van szükségünk leginkább az eddig tárgyalt információkra: a megfelelő kérdésekre, az empatikus, értő figyelemre, tudatosságunkra és jelenlétünkre.

„Lehet, hogy nem emlékszünk rá, mit kérdeztünk, de az emberek emlékezni fognak arra,

hogy odafigyeltünk-e a válaszra.”

Szeretettel ajánlom az alábbi TED-videót a kérdezés erejéről és fontosságáról:

„A kapcsolódás varázsfonala”

https://www.youtube.com/watch?v=Q8KCAh7akmY&t=8s

 

Gillch-Csikós Andrea Judit

változáskísérő

www.gillich-csikos.hu

Felhasznált irodalom:

Terry J. Fadem: A kérdezés művészete

Martin Wehrle: Az ötzáz legjobb coaching kérdés

John Whitmore: Coaching a csúcsteljesítményért

Szerkezeti idegtan One Brain VI.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .